Jászberény város az Észak-Alföld régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében fekszik; a Jászberényi járás központja, gyakran emlegetik a „Jászság fővárosa”-ként. Lakosainak száma 26 828 fő volt 2018. január 1-én, ezzel a megye második legnépesebb települése.

Fekvése

A Duna-Tisza közének északi részén, Jász-Nagykun-Szolnok megye északnyugati részén, a Jászságban, a Zagyva folyó két partján terül el, Budapesttől 79 km-re keletre. A megyeszékhely, Szolnok kb. 45 km-re található. Szomszédos települések: Pusztamonostor, Jászárokszállás, Jászdózsa, Jászjákóhalma, Jásztelek, Farmos, Nagykáta, Jászboldogháza, Jászfelsőszentgyörgy.

Megközelíthetősége

Jászberény vasútállomás a 82-es számú villamosított Hatvan–Szolnok-vasútvonalon közelíthető meg. A vonalon 1 délelőtti órát kivéve órás ütemes menetrend van munkanapokon, hétvégén 2 órás, valamint tanítási időszakban pénteken Szegedről Miskolcra, vasárnap Miskolcról Szegedre közlekedő Campus Express is megáll a városban. A város másik vasútállomása (Portelek vasútállomás) a várostól délkeletre, a névadó Portelektől 2 km-re található.

Közúton Budapestről a 31-es főúton, illetve a Hatvant Szolnokkal összekötő 32-es főúton érhető el. Több más alsóbbrendű útvonalon is el lehet érni a városba: Jászárokszállás, Jászfelsőszentgyörgy, Farmos felől.
A közúti távolsági és helyi tömegközlekedés nagy részét a KMKK Középkelet-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. végzi, de a DAKK Dél-alföldi Közlekedési Központ, és a Volánbusz is közlekedtet járatokat a városba. Autóbusszal közvetlenül elérhető (többek között) pl. Budapest, Miskolc, Eger, Kecskemét, Szeged, Szolnok stb.

Népesség

Jászberény lakónépessége 2011. január 1-jén 27 087 fő volt, ami Jász-Nagykun-Szolnok megye össznépességének 7%-át tette ki, és a megye második legnagyobb városa. Jászberény, Jász-Nagykun-Szolnok megye ötödik legsűrűbben lakott települése, ebben az évben az egy km²-en lakók száma, átlagosan 122 ember volt. Jászberény népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. A 2011-es év elején a 19 évesnél fiatalabbak népességen belüli súlya 19%, a 60 éven felülieké 26% volt. A nemek aránya Jászberényben kedvezőtlen, ugyanis ezer férfira 1 112 nő jut. 2015-ben a férfiaknál 70,9, a nőknél 76,9 év volt a születéskor várható átlagos élettartam.^[6] A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 3,2%-a, mintegy 926 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül cigány, német és román nemzetiséginek vallották magukat a legtöbben.

A 19. század utolsó harmadától Jászberény lakosságszáma egyenletesen növekedett, egészen 1920-ig. Az 1920-as éveket követő gazdasági pangásnak köszönhetően a város népessége megtorpant és csökkenni kezdett. 1950-től kezdett ismét lassan növekedni a népesség, egészen 1980-ig. A legtöbben 1980-ban éltek Jászberényben 31 402 fő. A 80-as évektől, egészen napjainkig csökken a város népességszáma, ma már kevesebben laknak Jászberényben, mint 1910-ben.

A 2011-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló jászberényiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a városban, még a református.

Vallás

Római katolikus egyház

A 13–14. században ide érkezett jászokat (akik között ún. pogányok, és görögkeleti vallásúak is voltak) többször is megpróbálták a római katolikus hitre téríteni a különböző szerzetesrendek, de egy jó ideig sikertelenül. I. (Nagy) Lajos és Zsigmond király egyaránt megpróbálkozott állandó plébániák alapításával a jász szállásokon, több-kevesebb sikerrel. Véglegesen csak a ferences szerzeteseknek sikerült a római katolikus hitet megszilárdítani közöttük, I. (Hunyadi) Mátyás király (1458-1490) uralkodása alatt. A térítésben elért sikereik jutalmául a pápa beleegyezett, hogy az 1472-re felépült jászberényi ferences templomot és rendházat birtokukba vegyék (bár az ekkor már működő plébánia jogai nem csorbulhattak ezáltal). A török időkben többször is előfordult, hogy a lakosság hitéletét (az elmenekült plébánosok helyett) a városban bujkáló ferences szerzetesek gondozták. A város egyház-igazgatási szempontból mindig is az egri püspökséghez tartozott. A jászok kiváltságai közé tartozott, hogy papjaikat (plébánosaikat) mindig maguk választhatták meg.

Jelenleg az Egri főegyházmegye (érsekség) Jász-Kun Főesperességének Jászberényi Esperesi Kerületébe tartozik. A római katolikus egyház a városban általános iskolát is működtet. A városban több plébánia is működik:

• Jászberény I. Főplébánia. A főtemplom titulusa: Nagyboldogasszony. Filiaként hozzá tartozik a hajtai Szent István király-, a négyszállási Május királynője-, a homoki Szentháromság-kápolna, a meggyespelei Szentlélek-iskolakápolna, a szelei úti Szent Péter és Pál-iskolakápolna, a peresi Kisboldogasszony-kápolna, és a főtemplom melletti Szent Rozália fogadalmi kápolna.
• Jászberény II. A templom titulusa: Jézus Neve. Ez a 15. században épült ferences templom és kolostor, amely 1944-ben emelkedett plébánia rangjára. Filiaként a templom melletti Porciunkula-kápolna tartozik hozzá.
• Jászberény-Szentkút. A templom titulusa: Szűz Mária neve. A 18. században felfakadt forrás (ún. Szentkút) mellé épült. 1946-tól plébánia.
• Jászberény-Portelek. A templom titulusa: Jézus mennybemenetele. A városhoz tartozó, de attól kb. 10 km-re fekvő településrészt látja el, amely 1928 óta lelkészség, 1950 óta plébánia.

Görögkatolikus egyház

A Szórvány Helynökség Szolnoki Paróchiájához tartoznak a város görögkatolikus vallású lakosai.

Református egyház

A reformáció 1541-ben jelent meg a városban, amikor Dévai Bíró Mátyás hirdetett igét az itt élőknek. Az áttérés az új hitre olyan tömegű volt, hogy 1553-ra közigazgatásilag ketté is szakadt a város: a római katolikus részt Jászvárosnak, a református részt Magyarvárosnak hívták (a két rész csak 1588-ban egyesült újra). A 16. század második felében virágzó református hitélet alakult ki a településen. Több híres reformátor is tevékenykedett ebben az időben a városban: pl. Béllyei Tamás (Szegedi Kis István veje) vagy éppen Skaricza Máté. A 17. század során az ellenreformáció hatására a reformátusok visszaszorultak. A 18. század végén, II. József türelmi rendelete után kapott új lendületet az egyházközség fejlődése.

Jászberény református lakosai a Dunamelléki református egyházkerület (püspökség) Délpesti Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartoznak, és önálló anyaegyházközséget alkotnak.

Evangélikus egyház

Az Északi evangélikus egyházkerület Dél-Pest Megyei Egyházmegyéjében lévő Szolnoki Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Baptista Gyülekezet

Jászberényben a baptista egyház is jelen van, közösségi házat és imaházat is fenntartanak.

Krisztus Szeretete Egyház

Jászberényben az 1990-es évek óta működik a KSzE helyi gyülekezete.

Kultúra

Jászberény kulturális élete élénk. A városban működik a nemzetközi hírű Jászság Népi Együttes, a Lehel Társastánc Klub, a Palotásy János Vegyeskar, a Székely Mihály Kórus és a Vasas Kórus. Itt rendezik meg minden évben a Nemzetközi Táncház és Zenésztábort, a Csángó Fesztivált, az Országos Mézvásárt és a Jászberényi Nyár programjait. A város aktív sportéletét mutatja, hogy sportolói számos európai és országos aranyérmet gyűjtöttek be különféle (például küzdő sportok, görkorcsolya, jégkorong stb.) sportágakban.

A Vasas Kórus 2006-ban felvette Déryné nevét, így ötvenéves jubileumukat már Déryné Vegyes Kar néven ünneplik.

Forrás: Wikipédia